Bármennyire is próbáljuk szépíteni, az alvásminőség romlása évek óta tart. Bár 2025-re némi javulás mutatkozott, a hosszú távú tendencia továbbra is lefelé tart. Ha nem történik átfogó változás, a probléma nemcsak egyéni, hanem társadalmi és gazdasági szinten is komoly következményeket vonhat maga után.
Szakmai ébresztő az Alvás Világnapján
Idén 16. alkalommal rendezték meg a Magyar Alvás Szövetség szervezésében az Alvás Világnapjához kapcsolódó szakmai konferenciát, hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia falai között. Az eseményen orvosok, kutatók, agykutatók és egészségfejlesztési szakértők közösen hívták fel a figyelmet: az alváshiány és az alvásminőség romlása már nem halogatható ügy.
Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi főosztályának vezetője hangsúlyozta: az alvásegészség fejlesztését rendszerszinten kell kezelni. A minisztérium tervei között már most szerepel, hogy a lakossági szűrési programokba bekerüljön legalább egy, az alváshoz kapcsolódó elem.
Csak minden 50. magyar alszik jól
A Szinapszis Kft. friss kutatása szerint a magyar lakosság mindössze 2%-a számolhat be kiváló alvásminőségről – ismertette az adatokat Kun Eszter kutatási igazgató. A legnagyobb kihívás: az emberek tudják, hogy baj van, mégsem tudják az információt valódi tudássá, majd életmódbeli változássá alakítani.
13 alvásminőségi indikátorból 5 jelentős romlást mutat a tavalyi évhez képest – többek között nőtt a horkolás, a nappali álmosság és a reggeli fáradtság előfordulása.
„Az emberek inkább azonnali megoldást keresnek alvást segítő készítmények formájában, ahelyett, hogy fenntartható életmódváltásban gondolkodnának.”
– hangzott el a konferencián.
Összezavarodott a belső óránk
Gulyás Attila agykutató kiemelte: az optimális napközbeni teljesítmény az esti pihenéssel kezdődik. Ha az alvás nem megfelelő, a regeneráció sérül, ezzel együtt a koncentráció, a hangulat és a döntéshozatali képesség is romlik.
A szakértő szerint a biológiai óránk mára teljesen elcsúszott – ennek okai között szerepel:
- a rendszertelen alvási szokások,
- az esti órákban végzett intenzív testmozgás,
- valamint a lefekvés előtti fokozott stressz.
A munkáltatón is múlik, hogyan alszunk
Az alvás nem csak egyéni felelősség – munkahelyi kérdés is. Kun Zoltán (Fusion Vital) munkahelyi egészségfejlesztési szakértő rámutatott: a kialvatlanság csökkenti a munkavállalók teljesítményét, növeli a hibázás és a munkahelyi balesetek kockázatát, valamint hozzájárul a betegszabadságok számának emelkedéséhez is.
„Átlagosan napi több mint 13 órát stresszelünk.”
Ez hosszú távon kimeríti a szervezetet. A munkáltatóknak tehát érdekük, hogy edukációval, szűrésekkel, mozgásösztönzéssel, szünetek biztosításával és szakértői támogatással segítsék a dolgozók egészségét és regenerációját.
Kevés a segítség, sok a kérdés
Vada Gergely (Fusion Vital), a Magyar Alvás Szövetség alelnöke felhívta a figyelmet: az alvásproblémákkal küzdők száma jelentősen meghaladja az alvásszakértők kapacitását. Ráadásul az emberek kétharmada nem tudja reálisan megítélni, hogyan is alszik valójában.
Ebben lehet nagy szerepe a modern technológiának.
A technológia segíthet – de a döntés a miénk
A digitális egészségtechnológiák – például az okoseszközök vagy hordható szenzorok – értékes adatokat biztosítanak az alvásminőség nyomon követéséhez és javításához.
„A kütyük hasznosak – de nem helyettesítik az elhatározást. A változás mindig belül kezdődik.”
A Fusion Vitalnál nap mint nap tapasztaljuk, hogy amikor az adatok tudássá válnak, az emberek képesek valódi változást elérni. Az első lépés az önismeret – a második pedig a tudatos döntés a minőségi pihenés mellett.
Az alvás nem luxus, hanem alap.
Ha pihenünk, jobban teljesítünk – a munkahelyen, otthon, az élet minden területén.
