Ezt teszi velünk a koronavírus – objektív eredmények COVID-fertőzés után
Most fehéren-feketén láthatjuk, mit okoz a szervezetünkben a koronavírus fertőzés! Akik már ismerik azt, hogy mennyire érdekes tud lenni a testszenzoros életmód felméréseink objektív adata, azok sokszor kértek bennünket, mutassunk példát COVID-fertőzésben érintettek eredményeire. Bár több ilyen mérést is végeztünk már, azonban az értelmezéskor mindig valami közbeszólt. Volt, akinek a megbetegedés alatt épp elég baja volt és nem szeretett volna még mérőeszközt is viselni, de olyan is akadt, akinek épp elég stressz volt az életében a fertőzéskor, így nehéz volt különválasztani, hogy vajon a betegség vagy az aktuális élethelyzet nehézsége miatt voltak olyan szomorúak az adatok.
Most azonban olyasvalakinek az eredményei következnek, aki a méréskor kb. 1 hónappal volt a fertőzés után. A mérés indoka az volt, hogy az illető rettentően fáradékonynak érzi magát és szerette volna látni, hogyan mutat ez az egészségi adataiban. A COVID-fertőzéssel sokáig bajlódott, elmondása szerint 2-3 hétig mutatta a koronavírus erősebb tüneteit, azonban felépülése után sem nyerte vissza régi formáját. A gyakori fáradtság-érzet mellett problémákat vett észre az alvásában és általában véve a terhelhetősége is rendkívüli mértékben lecsökkent. Testszenzoros mérésünk segítségével tudni szerette volna, vajon mi állhat az energiavesztett állapotának hátterében?
A választ lássuk objektív adatokkal illusztrálva! 3 napos időszakot (+ előtte még 1 éjszakát) mértünk le testszenzor készülékünkkel. A fáradtságot már a szokatlanul magas, 59-63-as tartományban mozgó éjszakai nyugalmi pulzusérték is igazolta. Tudni kell, hogy ez a mutató egy egészséges, megfelelő kondícióban lévő felnőttnél ennél jóval alacsonyabb, akár 40-50 közötti érték is lehet. Mennél alacsonyabb ez a nyugalmi pulzusérték, annál jobb állapotban van a szervezetünk, annál egészségesebbek vagyunk. 60 ütés/perc feletti éjszakai pulzusérték krónikus fáradtságról, kimerültségről, túlterheltségről árulkodhat vagy akut betegség, gyulladás jelenlétére is utalhat. Márpedig az idegrendszerünk ilyen értékek mellett nem nagyon regenerálódik, sőt! A magas nyugalmi pulzus intenzív stressz jelenlétére, kifáradt szervezetre utal. Az alábbi vonal az illető erőforrásait mutatja a valamivel több, mint 3 nap alatt: látható, hogy az energiák a pontozott vonalhoz képest folyamatosan süllyednek – még a szürkével ábrázolt éjszakai alvási időszakok alatt is. Adatokkal is igazoltan is kiolvasható tehát az illető kimerültség-érzete…
De mi lehet a magyarázata ennek a szomorú csökkenésnek? Több ok is lehet a háttérben, a COVID-19 hosszú távú szövődményei között ugyanis légzőszervi-, szív- és érrendszeri- illetve általános szövődmények is szerepelnek. A fertőzés következtében a tüdőszövet károsodása miatt a légzőfunkciók károsodhatnak és emiatt még hónapokig tapasztalhatjuk a csökkent vitálkapacitást, esetleg nehéz légzést és a fizikai terhelhetőség visszaesését. Hasonló tüneteket okozhat a szívizomzat szöveteinek károsodása is, amelyeket a fentiek mellett szapora nyugalmi pulzus is kiegészíthet (ahogy a mi példánkban is szerepel). A COVID-fertőzést követően – bár úgy érezzük, hogy felépültünk, de – a szervezetünk továbbra sincs tartós egyensúlyban, a szövődmények hatása „pörgeti” az immunrendszerünket, a folyamatos aktiválódás hatása nagyon fárasztó és ez a megterhelés kimeríti a fertőzés következtében amúgy is megcsappant tartalékainkat. Nem meglepő hát a krónikus fáradtság-érzet, a levertség, gyengeség, a rossz minőségű alvás és a stressztűrőképességünk gyengülése.
Példánkban a stressz-regeneráció egyensúlya nagyon felborult, 100-as skálán mindössze 27 pontos érték, amely az adott korcsoport szokásos (átlagos) 53 pontos értékének mindössze a fele. Azaz még a betegség leküzdése utáni hetekben is kétszer akkora fiziológiás stresszterheléstől szenvedhetünk! Az alvás hasonlóan aggasztó, a 41 pontos érték a négy mért éjszaka alatt egyformán csak közepes minőségű (ez szintén 16%-kal elmarad az átlagostól). Az idegrendszer aktuális állapotát jellemző pulzusvariancia értékek a 43 éves hölgynél olyan tartományban mozogtak, amely kb. 20 évvel idősebb, betegségekkel terhelt szervezetre jellemző! Mindent összevetve a stressz, a regeneráció (elégtelensége), a terhelésre adott reakciók 36%-os összesített egészség-indexet eredményeztek (ez 20%-kal gyengébb a résztvevők átlagához képest és mindössze 6 ponttal szárnyalta túl a Gyenge-kategóriát). A mérés alatt sportra nem volt sem mód, sem energia – még szerencse, hiszen a fizikai terhelés a krónikus fáradtság mellett még kockázatosabb hatású lett volna, az eredmények a sok stressz és a rossz alvás miatt ilyen gyengék lettek. Hát még ha sporttal is tovább terheli magát az illető…?
A napi stresszt a piros grafikonok szemléltetik – látható, hogy a hosszú összefüggő piros szakaszok rendre belenyúlnak az éjszakai alvásba, akár több órán át is folytatódnak a napközben jellemző stresszes szakaszok, még az alvás ideje alatt is. Ugyanakkor a napközbeni stresszterhelés mértéke is aggasztó, látható, hogy nincs szünet (nem látszik, hogy a regenerációra jellemző zöld vonalak megtörnék a terhelést) és önmagában a 12-16 órányi folyamatos stressz is rendkívül megterhelő a szervezet számára. Az életvitelben egyébként semmi olyasmi nem történt, ami indokolná az állandó pörgést (alkohol, akut betegség vagy gyógyszerek), ez inkább a COVID-szövődményeknek tudható be. A piros szakaszok rendre feltűnnek-visszatérnek alvás közben is, ez az oka annak, hogy bár a fáradtság miatt viszonylag hosszú az alvással töltött idő (átlagosan kb. 8 óra), de az mégsem jelent valódi regenerációt. A gyors látlelet alapján a COVID-szövődmények mintha éveket vettek volna el az illető egészségéből…!
Ha nem lett volna koronavírus-fertőzés, akkor ezek a tünetek utalhatnak akár pl. vérszegénységre vagy valamilyen pajzsmirigy-rendellenességre is, de ezeknek a kizárását követően kénytelenek voltunk szembesülni a COVID-szövődmények hosszú távú hatásaival. A legfontosabb tanulság, hogy a betegségből való fizikai felépülés még nem jelent valódi kilábalást! A fertőzést követő időszakot mérsékelt terheléssel és pihenéssel, az immunrendszer megerősítését segítő szokásokkal kell tölteni és rendszeres orvosi vizsgálatokkal kell támogatni a felépülést. Az eredmények tendenciáit nézve nem hetekben, hanem hónapokban kell mérni az egészségi állapotunk helyreállításához, a teljes regenerációhoz szükséges időt és csak az esetleges szív-és érendszeri szövődmények kizárását követően ajánlott az óvatos fizikai terhelést megkezdeni! Ám ennél sokkal fontosabb tudatában lennünk annak, hogy még az enyhébb lefutású koronavírus fertőzéseket követően sem szabad hajszolnunk magunkat! A korábbiakhoz képest sokkal több nyugalmat, pihenést, feltöltődést segítő aktivitásokat végezzünk, aludjunk sokat illetve rendszeresen, továbbá erősítsük immunrendszerünket a helyes táplálkozási szabályok betartásával, friss levegővel és enyhe terhelést jelentő sportprogramokkal (kardio edzések helyett egy-két hónapig csak tornát, gyaloglást, kirándulást és túrázást válasszunk)! Mindemellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát: a fejlett, aktívan karban tartott immunrendszer segíthet gyorsan átvészelni a betegséget – ezért azonban nem csak a betegséget követően, hanem előtte-utána is rendszeresen tennünk kell!
Konkrétságában megragadható, tanulságos cikk, amely jól példázza a mérhetőség hasznosságát a tudatos egészség- megőrzésben.
Köszönjük, Gergő, remek cikk!
Köszönöm Csé! 🙂 Vigyétek hírét. Maga a pulzusvariancia mérés egyébként nagyon jó markere lenne a COVID-fertőzés gyanújának is, azonban mégsem ez, hanem az egyszerűbben kivitelezhető és jobb eszköztámogatással bíró testhőmérséklet mérés lett az általánosan alkalmazott szűrési protokoll.
Nagyon jól összefoglalt mindent a cikk. Sajnos nálam a nyugalmi pulzus emelkedés megfigyelhető, már nem vagyok annyira fáradékony,mint az elején.Sajnos nem sokat pihentem a betegség alatt, mert otthonról dolgoztam néhány órát, biztos ez se tett jót a immunrendszeremnek, ami az én hibámból sajnos korábban is elég nagy pörgésnek volt kitéve..Most “megbosszulja” magát a korábbi életmódom is..A nyugalmi pulzus emelkedése mellett erős szívdobogás figyelhető meg, illetve sajnos elég feszült vagyok egész nap ami szintén nem tesz jót..bízom benne, hogy hamarosan túl leszek rajta, próbálok nyugodt és türelmes maradni. Mindenkinek üzenem, hogy a betegségnél minden jobb, vigyázzon magára és családjára!