Ezt teszi velünk a koronavírus

Ezt teszi velünk a koronavírus – objektív eredmények COVID-fertőzés után

Most fehéren-feketén láthatjuk, mit okoz a szervezetünkben a koronavírus fertőzés! Akik már ismerik azt, hogy mennyire érdekes tud lenni a testszenzoros életmód felméréseink objektív adata, azok sokszor kértek bennünket, mutassunk példát COVID-fertőzésben érintettek eredményeire. Bár több ilyen mérést is végeztünk már, azonban az értelmezéskor mindig valami közbeszólt. Volt, akinek a megbetegedés alatt épp elég baja volt és nem szeretett volna még mérőeszközt is viselni, de olyan is akadt, akinek épp elég stressz volt az életében a fertőzéskor, így nehéz volt különválasztani, hogy vajon a betegség vagy az aktuális élethelyzet nehézsége miatt voltak olyan szomorúak az adatok. 

Most azonban olyasvalakinek az eredményei következnek, aki a méréskor kb. 1 hónappal volt a fertőzés után. A mérés indoka az volt, hogy az illető rettentően fáradékonynak érzi magát és szerette volna látni, hogyan mutat ez az egészségi adataiban. A COVID-fertőzéssel sokáig bajlódott, elmondása szerint 2-3 hétig mutatta a koronavírus erősebb tüneteit, azonban felépülése után sem nyerte vissza régi formáját. A gyakori fáradtság-érzet mellett problémákat vett észre az alvásában és általában véve a terhelhetősége is rendkívüli mértékben lecsökkent. Testszenzoros mérésünk segítségével tudni szerette volna, vajon mi állhat az energiavesztett állapotának hátterében? 

A választ lássuk objektív adatokkal illusztrálva! 3 napos időszakot (+ előtte még 1 éjszakát) mértünk le testszenzor készülékünkkel. A fáradtságot már a szokatlanul magas, 59-63-as tartományban mozgó éjszakai nyugalmi pulzusérték is igazolta. Tudni kell, hogy ez a mutató egy egészséges, megfelelő kondícióban lévő felnőttnél ennél jóval alacsonyabb, akár 40-50 közötti érték is lehet. Mennél alacsonyabb ez a nyugalmi pulzusérték, annál jobb állapotban van a szervezetünk, annál egészségesebbek vagyunk. 60 ütés/perc feletti éjszakai pulzusérték krónikus fáradtságról, kimerültségről, túlterheltségről árulkodhat vagy akut betegség, gyulladás jelenlétére is utalhat. Márpedig az idegrendszerünk ilyen értékek mellett nem nagyon regenerálódik, sőt! A magas nyugalmi pulzus intenzív stressz jelenlétére, kifáradt szervezetre utal. Az alábbi vonal az illető erőforrásait mutatja a valamivel több, mint 3 nap alatt: látható, hogy az energiák a pontozott vonalhoz képest folyamatosan süllyednek – még a szürkével ábrázolt éjszakai alvási időszakok alatt is. Adatokkal is igazoltan is kiolvasható tehát az illető kimerültség-érzete…

pastedGraphic.png

De mi lehet a magyarázata ennek a szomorú csökkenésnek? Több ok is lehet a háttérben, a COVID-19 hosszú távú szövődményei között ugyanis légzőszervi-, szív- és érrendszeri- illetve általános szövődmények is szerepelnek. A fertőzés következtében a tüdőszövet károsodása miatt a légzőfunkciók károsodhatnak és emiatt még hónapokig tapasztalhatjuk a csökkent vitálkapacitást, esetleg nehéz légzést és a fizikai terhelhetőség visszaesését. Hasonló tüneteket okozhat a szívizomzat szöveteinek károsodása is, amelyeket a fentiek mellett szapora nyugalmi pulzus is kiegészíthet (ahogy a mi példánkban is szerepel). A COVID-fertőzést követően – bár úgy érezzük, hogy felépültünk, de – a szervezetünk továbbra sincs tartós egyensúlyban, a szövődmények hatása „pörgeti” az immunrendszerünket, a folyamatos aktiválódás hatása nagyon fárasztó és ez a megterhelés kimeríti a fertőzés következtében amúgy is megcsappant tartalékainkat. Nem meglepő hát a krónikus fáradtság-érzet, a levertség, gyengeség, a rossz minőségű alvás és a stressztűrőképességünk gyengülése. 

pastedGraphic_1.png

Példánkban a stressz-regeneráció egyensúlya nagyon felborult, 100-as skálán mindössze 27 pontos érték, amely az adott korcsoport szokásos (átlagos) 53 pontos értékének mindössze a fele. Azaz még a betegség leküzdése utáni hetekben is kétszer akkora fiziológiás stresszterheléstől szenvedhetünk! Az alvás hasonlóan aggasztó, a 41 pontos érték a négy mért éjszaka alatt egyformán csak közepes minőségű (ez szintén 16%-kal elmarad az átlagostól). Az idegrendszer aktuális állapotát jellemző pulzusvariancia értékek a 43 éves hölgynél olyan tartományban mozogtak, amely kb. 20 évvel idősebb, betegségekkel terhelt szervezetre jellemző! Mindent összevetve a stressz, a regeneráció (elégtelensége), a terhelésre adott reakciók 36%-os összesített egészség-indexet eredményeztek (ez 20%-kal gyengébb a résztvevők átlagához képest és mindössze 6 ponttal szárnyalta túl a Gyenge-kategóriát). A mérés alatt sportra nem volt sem mód, sem energia – még szerencse, hiszen a fizikai terhelés a krónikus fáradtság mellett még kockázatosabb hatású lett volna, az eredmények a sok stressz és a rossz alvás miatt ilyen gyengék lettek. Hát még ha sporttal is tovább terheli magát az illető…? 

pastedGraphic_2.png

 A napi stresszt a piros grafikonok szemléltetik – látható, hogy a hosszú összefüggő piros szakaszok rendre belenyúlnak az éjszakai alvásba, akár több órán át is folytatódnak a napközben jellemző stresszes szakaszok, még az alvás ideje alatt is. Ugyanakkor a napközbeni stresszterhelés mértéke is aggasztó, látható, hogy nincs szünet (nem látszik, hogy a regenerációra jellemző zöld vonalak megtörnék a terhelést) és önmagában a 12-16 órányi folyamatos stressz is rendkívül megterhelő a szervezet számára. Az életvitelben egyébként semmi olyasmi nem történt, ami indokolná az állandó pörgést (alkohol, akut betegség vagy gyógyszerek), ez inkább a COVID-szövődményeknek tudható be. A piros szakaszok rendre feltűnnek-visszatérnek alvás közben is, ez az oka annak, hogy bár a fáradtság miatt viszonylag hosszú az alvással töltött idő (átlagosan kb. 8 óra), de az mégsem jelent valódi regenerációt. A gyors látlelet alapján a COVID-szövődmények mintha éveket vettek volna el az illető egészségéből…!

pastedGraphic_3.png

pastedGraphic_4.png

pastedGraphic_5.png

Ha nem lett volna koronavírus-fertőzés, akkor ezek a tünetek utalhatnak akár pl. vérszegénységre vagy valamilyen pajzsmirigy-rendellenességre is, de ezeknek a kizárását követően kénytelenek voltunk szembesülni a COVID-szövődmények hosszú távú hatásaival. A legfontosabb tanulság, hogy a betegségből való fizikai felépülés még nem jelent valódi kilábalást! A fertőzést követő időszakot mérsékelt terheléssel és pihenéssel, az immunrendszer megerősítését segítő szokásokkal kell tölteni és rendszeres orvosi vizsgálatokkal kell támogatni a felépülést. Az eredmények tendenciáit nézve nem hetekben, hanem hónapokban kell mérni az egészségi állapotunk helyreállításához, a teljes regenerációhoz szükséges időt és csak az esetleges szív-és érendszeri szövődmények kizárását követően ajánlott az óvatos fizikai terhelést megkezdeni! Ám ennél sokkal fontosabb tudatában lennünk annak, hogy még az enyhébb lefutású koronavírus fertőzéseket követően sem szabad hajszolnunk magunkat! A korábbiakhoz képest sokkal több nyugalmat, pihenést, feltöltődést segítő aktivitásokat végezzünk, aludjunk sokat illetve rendszeresen, továbbá erősítsük immunrendszerünket a helyes táplálkozási szabályok betartásával, friss levegővel és enyhe terhelést jelentő sportprogramokkal (kardio edzések helyett egy-két hónapig csak tornát, gyaloglást, kirándulást és túrázást válasszunk)! Mindemellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát: a fejlett, aktívan karban tartott immunrendszer segíthet gyorsan átvészelni a betegséget – ezért azonban nem csak a betegséget követően, hanem előtte-utána is rendszeresen tennünk kell!

“Ezt teszi velünk a koronavírus” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Konkrétságában megragadható, tanulságos cikk, amely jól példázza a mérhetőség hasznosságát a tudatos egészség- megőrzésben.
    Köszönjük, Gergő, remek cikk!

    Válasz
    • Köszönöm Csé! 🙂 Vigyétek hírét. Maga a pulzusvariancia mérés egyébként nagyon jó markere lenne a COVID-fertőzés gyanújának is, azonban mégsem ez, hanem az egyszerűbben kivitelezhető és jobb eszköztámogatással bíró testhőmérséklet mérés lett az általánosan alkalmazott szűrési protokoll.

      Válasz

Szólj hozzá!