Lassan újraindul az élet, de vajon milyen nyomokat hagyott a testünkben a járvány miatti életmód? Milyen állapotban térünk vissza dolgozni, vajon jobb vagy rosszabb lett a terhelhetőségünk a 2 hónapos kényszerpihenő után? Technológiai partnerünk, a finn Firstbeat Technologies saját dolgozói körében testszenzoros felmérésekkel tárta fel, milyen nyomokat hagyhat egy cég munkatársain a bezártság, a home-office, a virtuális megbeszélések és a korlátozások pszichés viselése. A munkatársak egy, az általunk is használt testszenzor készüléket viselték hosszabb időn keresztül, hogy lássák, milyen fizikai és pszichés hatással van az emberi szervezetre a világ minden táján hatalmas változásokat hozó járvány. Mi most a mérések eredményeiből, tanulságaiból szemezgettünk (bővebb forrás itt).
Akik már korábban is home-office-ból dolgoztak, azok jobban jártak
A Firstbeat annyiban nem tipikus cég, hogy munkatársaik kiemelten fontosnak érzik egészségük megőrzését, ráadásul hozzá vannak szokva ahhoz is, hogy az emberi test mozgás-stressz-alvás-regenerációs mutatóit mérjék és ezek üzeneteit felhasználják életviteli döntéseikhez. A tesztcsoport fiatalokból és olyan emberekből állt, akik már eleve rendelkeznek jólét iránti érdeklődéssel, ennélfogva egy átlagos céghez képest egészségesebbek, fittebbek, tudatosabbak és valószínűleg jobb eredményeik is vannak.
A munkatársak életében a regeneráció körülbelül napi 30 perccel növekedett, ennyivel több alkalma volt a szervezetüknek feltöltődni a COVID előtti időkhöz képest. Ez vélhetően amiatt van, mert a Firstbeat-nél nem következtek be olyan nagy változások a munkarutinban, mint számos másik vállalatnál, hiszen már korábban is rendszeresen használták a virtuális és online munkacsatornákat. Többen hozták fel azt is, hogy otthon sokkal kevesebb zavaró tényezővel néztek szembe, mint az irodában (igaz, hogy a kollégák nagy részének még nincsenek gyermekei, ami nyilvánvalóan könnyíti otthon a munkára való összpontosítást). Az otthon töltött munkanapok során jelentős mértékű regenerációt mutattak a mérések, ez köszönhető volt a szabadabb munkavégzésen túl annak is, hogy többet foglalkozhattak a hobbijukkal és az utazás megtakarítása miatt a szabadidőben is több pihenésre volt lehetőségük.
Az extra pihenés miatt tehát nincs ok az aggodalomra. A feltöltődött szervezet segítségünkre van abban, hogy jobban tudjunk összpontosítani feladatainkra és így könnyebb megbirkózni a bizonytalansággal. Ugyanakkor az ingerszegény környezet és a kihívások hiánya gyorsan kiégéshez vezethet, ugyanis a személyes teljesítményünk csúcsát csak a kihívásokkal ösztönözve érhetjük el. A jobb regeneráció és több alvás ellenére a stressz érzet és az objektív stresszmutatók mégis sokkal erősebbek a korábbi értékekhez képest. A napi stressz 13%-kal több és a társaság harmada állandóan stresszes állapotban van. Hiába aludtunk többet, a stresszel való megküzdés témájával még egy tudatos életvezetéssel jellemezhető cégnél is foglalkozni kell.
Segít-e az alvás?
A mérések szerint az alvásidő 20 perccel növekedett és ráadásul pihenés közben jelentős mértékű regeneráció zajlott – a feltöltődés minősége átlagosan 5 %-kal javult a korábbi értékekhez képest. A megnövekedett alvásidő azonban nem garantálta mindenkinél automatikusan a jobb alvásminőséget! Előfordult, hogy nem sikerült mindenkinek éjjel kikapcsolni az elmét vagy nyugodt alvásban maradni, ha a fennálló bizonytalan helyzet sok stresszt és aggodalmat okoz. A megfelelő alvási idő prioritása és a konkrét lépések megtétele az este lelassítása érdekében most fontosabbak, mint valaha – meg kell tanulni kikapcsolódni (test, elme, fények, eszközök). A nagy szórást mutató alvásadatok világosan mutatják, hogy egyesek nagyon jól, mások viszont nagyon rosszul tudják kezelni a változás hatásait. Felértékelődik, hogy egyénenként értsük meg és kezeljük a magas stresszt, rossz alvást eredményező tényezőket.
Nőtt-e az aktivitás?
A felszabadult idő egy része nem csak pihenésként, hanem aktív időtöltésként is hasznosulhat, ha tudatosan ügyelünk a rendszeres mozgásra. Furcsa mód azoknál, akik korábban rendszeresen mozogtak, azoknál a járvány alatt visszaesett a mozgás intenzitása, akik viszont korábban inaktívabbak voltak, azoknál nőtt a mozgásra fordított idő. Ez azzal magyarázható, hogy a kollégák többsége kerékpárral vagy gyalog járt dolgozni, ez a fajta aktivitás sokáig hiányzott a napjaikból, pláne akik csapatsportot végeznek vagy csoportos edzésekre jártak. A kevésbe gyakran mozgóknak viszont lehetősége nyílt a sportolásra. A hangsúlynak most saját testünk karbantartásán és jóllétének megteremtésén kell lennie. A mozgás nemcsak segít fenntartani a fittséget, hanem kiváló stresszkezelő eszköz is, kreatív megoldások kellenek mind az ösztönzésére, mind a kiváltására.
Mit jelentett ez a két hónap az emberek életében?
A fenti eredmények általánosítók és az átlagot mutatják. Fontos, hogy legyen objektív képünk arról, hogy a kollégák hogy vannak, ehhez az anonim szervezeti szintű adatok nagyon értékesek. Az összesített mutatók arra jók, hogy áttekintést adjanak, de végső soron mindig az egyén saját eredménye a fontos. Mindenki különböző háttérrel és életvitellel rendelkezik és a stresszre is másképpen reagálunk. Az introvertáltabbak jobban élvezik az otthoni munka csendjét és nyugalmát, miközben az extrovertáltabbak számára hiányzik az inspirációt adó mindennapi nyüzsgés. Egyesek a társaságra vágynak, mások a természetben eltöltött időre, hogy ellensúlyozzák a monitor előtti munkát és az online találkozókat. Az egyéni eredmények erős szórást mutatnak és leginkább azokat a tipikus kockázatokat mutatják, hogy mindenki stresszes és túlterhelt időszakot él át, aggódik a jelenlegi helyzet miatt, nem figyel a szünetek tartására, túl sokáig marad éjjel online, alkoholt fogyaszt és elfelejti az egészséges táplálkozás fontosságát. Nincs mindenki számára azonos recept. Az objektív mérések az alkalmazottak aktuális terhelhetőségére mutatnak rá, az eredmények alapján mondhatjuk, hogy az egyéni jóllét számtalan egyéni magatartásmintázatból áll össze, Lillánál egészen más dolgok működnek, mint pl. Sándornál. A vállalatnak, a vezetőknek azzal kell szembesülnie, hogy a távol töltött két hónap hatása egészen eltérően jelenik meg a hogylétünkben: egyesek kihasználták az időt arra, hogy kipihenjék magukat, míg mások esetleg még frusztráltabban térnek vissza dolgozni. Bölcs és megértő vezetői döntéseinkkel mutassuk meg: értékeljük az egyén saját tempóját, élethelyzetének jellemzőit és segítsük a munkatársaknak maguknak a saját jóllétüket kialakítani. Mind egyéniek vagyunk, a sokszínűségünk sokféle működő megküzdési stratégiát mutathat meg, építsünk ennek a gazdagságára a jóllétünk megteremtéséhez is!
Szeretné tudni, hogy vannak a munkatársai? Vegye fel velünk a kapcsolatot és derítsük ki együtt!