Offline is the new luxury – Alvás, fitnesz, brokkoli… és az üzlet

Hogy aludtál? Mit sportoltál? Mit reggeliztél, és mit fogsz ebédelni? Ezek a kérdések egyre természetesebbek egy vezetői coaching vagy workshop keretében a tengerentúlon és a tudatos nyugati társadalmakban. Hogy miért?

A Harward Business Review már a kétezres évek elején „Corporate Athlete-nek” („szervezeti atlétának” – a Szerk.) definiálta a top vezetőket, és a legnagyobb problémát abban látta, hogy kizárólag nyaktól felfelé edzik őket a kognitív képességekre fókuszálva. Ezzel szemben az integratív szemléletű teljesítménypiramis testi, érzelmi, szellemi és lelki szintekkel egyaránt foglalkozik, hisz ezek egymásra ható területek. Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy külön tudjuk választani a munkát és a magánéletet, ha elhisszük, hogy otthon tudjuk hagyni az „otthoni” stresszt, vagy éppen fordítva. Azt is rosszul gondoljuk, ha nem foglalkozunk az egészségünkkel, és azt hisszük, hogy kevés és/vagy rossz minőségű alvással, mozgásszegény életmóddal és „mű” ételekkel képesek leszünk csúcsteljesítményre.

ALVÁS MINT A SIKER TITKA

Novak Đoković világhírű teniszező a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett rendszeresen jógázik és mindennap meditál. Az egyik leglényegesebb dolognak tartja, hogy nyugodtan tudjon lélegezni a legfontosabb pillanatokban. Kobe Bryant kosárlabdázó minden mérkőzése előtt gondosan figyel arra, hogy legyen elegendő ideje relaxálni és meditálni. A világ legsikeresebb vállalatvezetői (Facebook COO: Sheryl Sandberg; Ford Chairman: Bill Ford; LinkedIn CEO: Jeff Weiner; Twitter Cofounder: Evan Williams; Oprah Winfrey stb.), az angol parlament és az amerikai hadsereg néhány vezetője számára a jóllét (wellbeing) és a tudatos jelenlét (mindfulness) a mindennapi életük része. Hogyan valósítsuk meg a szervezeti együttműködést? Hogyan legyünk sikeresebbek? Hogyan legyünk jobb vezetők? Hogyan törekedjünk win-win helyzetek kialakítására? Csak néhány példa a vezetői kézikönyvekben és tréningeken felmerülő slágerkérdésekre.

Arról azonban kevesebb szó esik, hogy hogyan működjünk együtt – vezetőként – saját magunkkal, hogyan legyünk jól. Pedig ez mindennek az alapja! A tőlünk nyugatabbra élők többsége már elfogadta, hogy az alvás, az étkezés, a magánélet minősége nagyban befolyásolja a vezetők mindennapjait és ezáltal a cég teljesítményét is. Bill Clinton, aki híresen keveset aludt, a következőt mondta egyszer: „Minden fontos hiba, amit vétettem az életemben, azért történt, mert túl fáradt voltam”. Napjaink egyik legnagyobb kihívása a stressz, valamint a szervezeti és egyéni elköteleződési válság kezelése. Nem véletlen, hogy a világ legeredményesebb cégeinél egyre több figyelmet fordítanak arra, hogy jelenlegi és jövőbeli vezetőik ne csak a megfelelő szaktudással rendelkezzenek, és a mindennapi üzleti döntésekre legyenek felkészülve, de a saját jóllétük kialakításához szükséges tudás és egyéni jóllétstratégiák birtokában is legyenek. Amerikában, ahol magam is tanultam, külön oktatási program épül ennek elsajátítására.

SZOCIÁLIS JETLAG

Dr. Michael Roizen, a Cleveland Clinic vezető jóllétszakértője szerint leginkább az alvás jelentőségét becsüljük alá egészségünk szempontjából. Alvásszakértők körében egy új fogalom jelent meg: a „social jetlag”, ami a testünk (biológiai óránk) által igényelt alvásmennyiséget méri össze az úgynevezett társadalmi/ közösségi óra igényével. Arianna Huffington a The Huffington Post alapítója és elnöke, kétgyermekes anya, egyben a well-being nagykövete, akit 2007-ben ért el a saját „wake-up call”-ja, amikor is a kimerültségtől, a krónikus alváshiánytól szó szerint a padlón találta magát. Arianna mindenekelőtt abban hisz, hogy jobban kell figyelnünk az alvásunkra: mindenkinek, de kifejezetten nekünk, nőknek! Egyszerűen teremtsünk tiszta, mobileszközmentes teret magunk körül, és feküdjünk le harminc perccel korábban, mint eddig. A táplálkozással kapcsolatban pedig az utóbbi három évben az Amerikai Pszichiátriai Társaság éves értekezletein dr. Drew Ramsey professzor gyakran beszél arról, hogy az ételek miként befolyásolják a mentális egészséget, és milyen hasznos, ám kiaknázatlan potenciált jelentenek.

TÚLKAPCSOLÓDUNK

Napjaink másik paradoxonját az okostelefonok jelentik. Miért vagyunk sokkal elfoglaltabbak, és miért van sokkal kevesebb időnk egyre okosabb technológiával a kezünkben? A technológia – amelynek elvileg az a célja, hogy segítse a munkánkat – beszivárog életünk minden területére, az információ dzsungelében nem tudunk kikapcsolni, állandó szolgálatban vagyunk. „Offline is the new luxury” („Az offline az új luxus” – a Szerk.) – nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mondás nem is lehetne igazabb. Az egyik dolog, ami által egyre nehezebb kapcsolatban maradnunk önmagunkkal, az a függőségünk a technológiától. Életünk egyik részén szétkapcsolódunk, míg a másikon túlkapcsolódunk. Kelly McGonigal, a stanfordi orvosi egyetem pszichológusa szerint „az embereknek patológiás kapcsolatuk van az eszközeikkel”, és „nem csak függők, de csapdában is vannak”. Sir Richard Branson egy friss interjúban arról beszélt, milyen fontosnak és hasznosnak tartja, hogy az ember el tudjon szakadni az e-mailjeitől és a telefonjától, ő maga a legtöbb esetben telefon nélkül éli a mindennapjait, és kizárólag dedikált időben olvassa az e-mailjeit. Mark Williams professzor pedig az emberi aggyal végzett vizsgálatai alapján állítja, hogy akik állandóan rohannak, soha nem szánnak időt az étkezésre, az étel ízlelésére, és egyik feladatból ugranak a másikba, szinte olyan magas fokú készenléti állapotban tartják magukat, mintha az életükért menekülnének egy ragadozó elől. Gondoljuk csak végig, hogy a túlfeszített, „menekülő” állapotban megélt napok által mekkora kárt okozunk önmagunknak! A modern vezetők eszköztárában az egyéni jóllétet támogató eszközök kulcsfontosságú és egyben elengedhetetlen szerepet kapnak. Nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy a vállalati well-being juttatások közül a legelső helyen áll a „well-being conselling” („egyéni jólléti tanácsadás” – a Szerk.), ami az egyénre mint egészre tekint beleértve az illető munkáját, karrierjét, emberi kapcsolatait, fizikai aktivitá- sát és spiritualitását is.

Az is kiderült, hogy önmagában a gyümölcskosár, a fitneszbérlet és az éves szűrőcsomag nem eredményez erősebb elköteleződést és csúcsteljesítményt. A vállalati well-being ennél sokkal komplexebb, fizikális-mentális-szociális egészséget figyelembe vevő terület – a stratégiától a brokkoliig!

Szerző: Fűri Brigitta, Health and Productivity Tanácsadó

A cikk az Üzlet és Pszichológia december-januári számában is megjelent.

Szóljon hozzá

Your email address will not be published. Required fields are marked *