A HATALMON TÚL – A fenntartható siker dimenziói

ÚJ KORSZAKBA LÉPÜNK, AHOL A SIKER MÉRŐSZÁMA IS VÁLTOZIK, AHOL A FENNTARTHATÓSÁG SZEREPE EGYRE NŐ, AMIBEN A WELLBEING, AZAZ A JÓ(L)LÉT A HARMADIK ÉS KIHAGYHATATLAN DIMENZIÓ. EL KELL FOGADNI, HOGY A JÓLÉT MA MÁR NEM LUXUS, NEM IS PUSZTÁN EMBERSZERETET, NEM IS ÖNZŐ DOLOG, HANEM AZ EMBERISÉG KOLLEKTÍV ÉRDEKE.

Mi a jó élet? – ez a kérdés már az ókori görög filozófusokat is foglalkoztatta. De ez a komplex problematika napjainkra valahogy leegyszerűsödött az anyagi jólét kérdéseire: vajon mennyi pénzt tudunk keresni, mekkora házat tudunk venni, és hogyan tudunk egyre magasabbra lépni a karrierlétrán. Fájdalmas tapasztalat – amivel egyre többen szembesülünk –, hogy a pénz és a jó pozíció nem elég a fenntartható sikerhez, és nem lehet a jó élet kizárólagos mérőszáma.

Szerencsére egyre több tudatosan gondolkodó cégvezető látja be, hogy a fenntartható üzleti működés integrált részének kell tekinteni a vállalati jólét stratégiáját. Olyan stratégiára van szükség, ami képes felismerni a jólétet támogató és/vagy akadályozó vállalati és egyéni működéseket. Éppen ezért nem túl meglepő egy friss angliai tanulmány eredménye, ami szerint a dolgozók 80%-a érzi jobban magát a jóléttudatos vállalatoknál, ahol a gyümölcskosáron és fitneszbérleten túl, inspiráló és relaxáló környezetben dolgozhatnak, egyéni jólét konzultációt vehetnek igénybe, lehetőség van flexibilis munkavégzésre. Ahol így vagy úgy, de fontos az ember és nem csak mint munkavállaló. A World Economic fórum (2014, Davos) „Health Is Wealth” ülésének kulcsüzenete: „El kell fogadni, hogy a jólét ma már nem luxus, nem is pusztán emberszeretet, nem is önző dolog, hanem az emberiség kollektív érdeke.”

A négynapos munkahét már a „nem túl távoli jövő” része – mondta 1965- ben Richard Nixon. Egy évtizeddel később pedig már pusztán heti 14 órás munkaidőt jósoltak. Most, évtizedekkel később, pont a fordítottja látszik. A napi 14 órás munkaidő sokkal valóságosabb, mint a heti 14 órás. Hogyan tévedhettek ekkorát?! Mi lehet ennek az oka? Miért vagyunk sokkal elfoglaltabbak, és miért van sokkal kevesebb időnk az egyre okosabb technológiával a kezünkben? A technológia – aminek elvileg az a célja, hogy segítse a munkánkat – beszivárog életünk minden területére, az információk dzsungelében nem tudunk kikapcsolni, állandó szolgálatban vagyunk. „Ofine is the new luxury” – nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mondás nem is lehetne igazabb. Egyre több nemzetközi gyakorlat és tapasztalat bizonyítja, hogy mennyivel eredményesebb és egészségesebb egy vállalat működése, ha pl. van e-mail kultúrája. Adatokkal is alátámasztott tény, hogy például az e-mail szabadság (e-mail vacation) csökkenti a stresszt, és sokkal jobb koncentrációt eredményez napról napra. Emellett, nem utolsósorban újra megteremti az elhanyagolt, valós emberi kapcsolatok lehetőségét.

Több multinacionális vállalat vezetett be esti e-mail korlátozást, hogy az emberek magukkal és a családjukkal tudjanak foglalkozni, anélkül, hogy készenléti érzésük lenne. Leslie Perlow, a Harward Business School egyik professzora még ennél is tovább ment. Bevezette az ún. PTO (predictable time of) és a „quite time” előre megszabott szabad- és csendes idő fogalmát, ami alapján bizonyos időszakokban nincs e-mail, nincs okostelefon, nincs munka. Miután a Boston Consulting beépítette a saját szervezeti működésébe a professzor ajánlásait, a produktivitás szintje jelentősen emelkedett a vállalatnál. Olyan világban élünk, ahol a kiégés, a stressz, a depresszió a mindennapjaink része, miközben bizonyított, hogy negatívan hat az egészségünkre, kreativitásunkra, döntéseinkre, termelékenységünkre, az életünkre, az üzletünkre, a minket körülvevő világra. A teljesen stresszmentes élet egy illúzió.

Éppen ezért a kérdés az, hogy mennyire vagyunk ellenállóak, és milyen a feltöltődési képességünk? Van-e eszköztárunk a jobb ellenállásra, és tudjuk-e az erőforrásainkat (újra)tölteni? Az emberi élet alapvető (primitív) funkcióira építve – mozgás, táplálkozás, alvás – tehetjük a legtöbbet önmagunkért. Innen indul minden: együttműködünk- e önmagunkkal? Nincs olyan része az életünknek, amit ne befolyásolna az alvásunk minősége, beleértve a vezetői döntéseinket is.

Bill Clinton, aki híresen keveset aludt, a következőket mondta: „Minden fontos hiba, amit vétettem az életemben, azért történt, mert túl fáradt voltam.” Épp emiatt szükségünk van a mozgásra, mert a mozgás által tudunk jobban táplálkozni és aludni. A világ legsikeresebb vállalatainak és vezetőinek, profi sportolóknak (FacebookCOO-Sheryl Sandberg, Ford Chairman-Bill Ford, Linkedin CEO-Jef Weiner, Twitter Cofounder-Evan Williams, Oprah Winfrey, Kobe Bryant, Andy Murray…), az angol parlamentnek, az amerikai hadseregnek a Wellbeing és a Mindfulness a mindennapi élet szerves része. A vállalati jólét-tudat nagymértékben növeli a teljesítményt, az elköteleződést, a motivációt, a munkaminőséget, sőt, a betegszabadságok napjait is csökkenti, ezáltal kézzelfogható üzleti eredményeket jelent. A Harvard Medical School kutatása szerint a vállalati egészségbe fektetett minden egyes dollár 3,27 dolláros megtérülést jelent!

Szerző: Fűri Brigitta, Health and Productivity Tanácsadó

A cikk az Ecolife magazin augusztusi számában is megjelent.

Szóljon hozzá

Your email address will not be published. Required fields are marked *